Homok. Agyag. Szikes. Öntés. Sokféle arca van a lábunk alatt elterülő talajnak, amely befektetéseink megtérülésének egyik kulcsa.

Hálóalapú mintavétel

A mintázandó területre virtuálisan kifeszített háló meghatározott pontjaiból történő mintavétel garantálja, hogy a folyamat precíz, visszakövethető és a teljes terület jellegzetességeit lefedő eredményt produkál.

A háló felbontása

A háló négyzeteinek méretét a telek kiterjedése és az egy átlagminta (a laboratóriumi vizsgálatra küldött minta) által lefedett terület mérete határozza meg. A jelenlegi gyakorlat szerint egy átlagminta egy parcellát, de maximum 5 hektárt jellemezhet. Alkalmazható ennél kisebb területi egység is, amely nagyobb felbontást és ebből kifolyólag részletesebb eredményeket tesz lehetővé.

A minták száma

Egy átlagmintát minimum 15-20 részminta alkot, amely elegendő vizsgálati mennyiséget (kb. 1 kg) biztosít, valamint megbízhatóan leírja az adott terület talajainak jellemzőit.

A mintavétel mélysége

A mintázás mélységét a terület hasznosítása határozza meg. Szántóföldi kultúráknál 0-30 cm, csonthéjas és almatermésű  ültetvényeknél 0-30 cm és 30-60 cm, bogyós ültetvényeknél 0-20 cm, 20-40 cm és 40-60 cm, szőlőben 0-30 cm és 30-60 cm mélyről vesszük a mintákat.

Eszközök

A mintavétel a talajtípushoz és -állapothoz illő heggyel ellátott, rozsdamentes acélból készült, kézi talajmintavevőkkel történik, amelyek biztosítják a minták egyenletes mélységet és minőségét. Az átlagmintákat azonosítóval ellátott, víztiszta polietilén zacskóba csomagolva, zárható műanyagban dobozokban szállítjuk a laborba.

Művelési zóna alapú mintavétel

Az eltérő típusú talajok vagy az eltérő agrotechnikai módszerek által kialakított művelési zónák mintavétele az egyes zónákon belül W alakban történik. Egy művelési zónából származó átlagminta (15-20 részminta elegye) az adott zónát, de maximum 10 hektárnyi területet jellemezhet.

Ennek a stratégiának alapvető követelménye a művelési zónák térbeli határainak pontos ismerete. E határok digitalizálásában örömmel állunk rendelkezésére.

Érdemes megjegyezni

Időzítés

A kutatások alapján a talajmintavételre az őszi hónapok a legideálisabbak, ám tavasszal is lehetséges reprezentatív mintát venni. Amit érdemes észben tartani:

  • nem szabad mintát venni a foszfor- és káliumtrágyázást követő 90-100 napban;
  • nem szabad mintázni a szervestrágya kijuttatását követő 6 hónapon belül;
  • népi bölcsesség: ha a talaj túl nedves vagy túl száraz a műveléshez, akkor mintavételre sem alkalmas.

Milyen gyakran?

A legtöbb területen legalább 4 évente kell mintát venni, ennyi idő alatt távozik annyi tápanyag a talajból, ami befolyásolja az utánpótlást. Homoktalajokon javasolt gyakrabban, 2 évente megismételni a mintavételt.

Kerülendő területek

Az alábbi területekről vett minták negatívan befolyásolhatják átlagmintáink értékeit:

  • szántóföldi tábla szélső 20 méteres sávja;
  • utak és kerítések melletti részek;
  • forgók;
  • szalmakazlak helye;
  • műtrágya- vagy szervestrágya depók helye;
  • állatok delelőhelye.

A minták kezelése

A levett minta ugyanúgy “élő anyag”, mint a talaj, a folyamatok nem állnak le, ezért fontos frissen, 24 órán belül eljuttatni a talajvizsgáló laboratóriumba (a Démétérnél erről minden esetben gondoskodunk). Ha saját kézzel vett mintáit nem tudja időben elküldeni, akkor gondosan elcsomagolva tárolja őket hűtőben, +5 Celsius fok körüli hőmérsékleten.

Miért érdemes szakértőkkel végeztetni a mintavételt?

Gyakori, hogy a gazdálkodók maguk végzik el a talajmintavételt. Ennek egyik oka, hogy ők ismerik a legjobban a saját földjüket, ők tudják, mely foltokat kell külön kezelni, vagy honnan nem szabad mintát venni. Ha Ön úgy dönt, hogy ránk bízza ezt a feladatot, az alábbi előnyökre tehet szert:

  • jól tudjuk, hogy a vizsgálati eredmény csak annyira jó, amennyire a mintavétel (a fals eredmények 70-80%-át ez okozza), ezért professzionális eszközökkel dolgozunk, és kiemelt figyelmet fordítunk a minták tisztaságára;
  • szakszerűen kijelölt pontokon, egyenletes mélységből vesszük a mintákat, így azok reprezentatívak lesznek a területre nézve;
  • digitális térképet készítünk, amely rögzíti a parcella határait, a mintavételi pontokat és igény esetén a művelési zónákat – ezt később széles körben hasznosíthatja (vetésterv, tápanyag-utánpótlás).

Összegezve: nem csak mintavételt kap, hanem teljeskörű állapotfelmérést földjeiről, amelynek használatával gazdaságosabban és környezetkímélőbben művelheti területeit.