Mitől lesz egy terület nitrátérzékeny?

A nitrátrendelet eredete

A nitrátérzékeny területek kijelölése nem magyar találmány, hanem EU-s jogharmonizáció következménye. A “vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló irányelvet még 1991-ben fogalmazták meg, ezt hazánk 2006-ban (tehát az uniós csatlakozás után 2 évvel) vette át.

Az MVH weboldala szerint nitrátérzékeny területnek minősülnek (1) bizonyos területek geológiai, talajtani adottságaik vagy vizeik nitráttartalma alapján, valamint (2) a nagy létszámú állattartó telepek és a hozzájuk kapcsolódó trágyatárolók. A 27/2006-os Kormányrendelet település-soros kijelölési rendszerét 2007-ben a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) blokk alapú kijelölése váltotta fel – ekkor az ország 46%-a minősült nitrátérzékenynek. Az újabb kijelölésekkel ez a szám 68%-ra emelkedett.

Az említett földekre vonatkozó gazdálkodási követelmények célja, hogy csökkentse, illetve megelőzze a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terhelését. Nitrát-szennyezettnek minősül minden olyan víztest, ahol a nitrát-szennyezettségi arány 20%-nál nagyobb.

Mik lehetnek a kijelölés okai?

Ha kezébe veszi a 43/2013-as VM rendelet mellékleteit (óvatosan, 900 oldalnyi táblázat!), felfigyelhet a blokkok azonosítói mellett, a kijelölés oka oszlopban szereplő A, B, C, D vagy E betűkre. Mit jelentenek ezek? A szempontok feloldását az A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. paragrafusa tartalmazza (a rendelet digitális változata itt érhető el). Lássuk ezeket részletesen.

Kijelölés oka: A

A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont, azaz:

  • karsztos terület, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

Kijelölés oka: B

A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont ab) és ad) alpont, valamint b) pont bb) alpont, azaz:

  • valamennyi ivóvíz-ellátási célt szolgáló tározó és vízgyűjtőterülete;
  • annak a felszíni víztestnek a közvetlen vízgyűjtőterülete, amelyben a nitráttartalom ivóvíz célú használat esetén meghaladja, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül meghaladhatja a 25 mg/l értéket;
  • üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivétel külön jogszabály szerint kijelölt vagy lehatárolt védőterülete.

Kijelölés oka: C

A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont, valamint b) pont bc) és bd) alpont, azaz:

  • a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és vízgyűjtőterületeik;
  • karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy nitrogéntartalmú anyag a felszínről 100 év alatt sem érheti el a nevezett képződményeket;
  • olyan terület, ahol a fő porózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van.

Kijelölés oka: D

A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont ac) és ae) alpont, azaz:

  • olyan tavak és vízfolyások vízgyűjtőterületei, amelyek állapota eutróf, illetve amelyek a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül eutróf állapotba kerülhetnek;
  • annak a felszíni víztestnek a közvetlen vízgyűjtőterülete, amelyben a nitráttartalom meghaladja, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül meghaladhatja az 50 mg/l értéket.

Kijelölés oka: E

A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont be) és bf) alpont, valamint c) pont, azaz:

  • belterület, kivéve, ha a felszín alatti víz nitráttartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és ahol a települési rendezési terv alapján állattartás folytatható;
  • olyan terület, amely esetében a felszín alatti víz nitrátkoncentrációja meghaladja, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül meghaladhatja az 50 mg/l értéket;
  • a bányatavak 300 méteres parti sávja.

Honnan tudom, hogy nitrátérzékeny földön gazdálkodom?

Azt, hogy saját földjeink nitrátérzékenynek minősülnek-e, legegyszerűbben a MePAR böngészőben tudja kideríteni, ahol a naprakész blokkadatlapok azt is tartalmazzák, hogy a terület melyik kijelölési kategóriába esik.

Az állattartó telepek esetén az alábbi feltételeknek megfelelő létesítmény területe számít nitrátérzékenynek: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek (40000 férőhely baromfi, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertés, 750 férőhely anyakoca), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe, továbbá a nagy létszámú állattartó telepek (30 ló, vagy 50 szarvasmarha, vagy 200 juh, kecske vagy 100 sertés, vagy 2000 broiler baromfi, vagy 500 kifejlett baromfi [tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.] vagy 50 strucc, vagy 50 anyanyúl és szaporulata), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók, illetve a trágyafeldolgozás területe.

Mire kell figyelnem?

Nyilvántartás vezetése

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak kötelező nyilvántartást vezetniük – erre a célra a gazdálkodási napló formanyomtatványa mellett azzal megegyező adattartalmú nyilvántartás is használható. Fontos, és az új kijelölésbe eső területeken gazdálkodók számára némi könnyebbség, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség 2014. év végén még nem vonatkozik azokra, akiknek területe 2013. szeptember 1-től számít nitrátérzékenynek.

A nitrátrendelet előírásait nem szabad félvállról venni: az adatszolgáltatási bírság 10 000-100 000, a nitrátszennyezési bírság 50 000-500 000 forintra rúghat.

E területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait (például a talajvizsgálatra alapozott műtrágyahasználatot) csak 2014. szeptember 1-től kell betartani, így e gazdák számára az első adatszolgáltatás határideje 2015. december 31.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása

A nitrátérzékeny területeken alkalmazni kell a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait, különös tekintettel az alábbiakra:

  • a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi (szűkített) talajvizsgálati eredménnyel;
  • mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott nitrogén (N) hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát;
  • műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki (kivéve a fejtrágyázás műveletét);
  • ültetvények esetén a 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya;
  • hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel;
  • a kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni;
  • az állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni.

Mik a tiltott tevékenységek?

Az alábbi tilalmakat érdemes jól átolvasni, megjegyezni és a gyakorlatban is betartani:

  • A trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. A téli legeltetési időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén (N) hatóanyag mennyiséget.
  • Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-től lehetséges.
  • Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni a tilalmi időszakon kívül sem.
  • Évi 170 kg/ha érték felett szerves eredetű nitrogén (N) hatóanyag kijuttatása tilos.
  • 17%-nál nagyobb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.
  • Kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után csak akkor lehet, ha a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően sor kerül, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli.
  • Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha nitrogén (N) hatóanyag juttatható ki betakarítás után, ha nem kerül oda 15 napon belül növény.

Hibák, tévhitek, bírságok

A korábbi szezonok során tapasztalt hibák és tévhitek tanulsággal szolgálhatnak mindannyiunk számára:

  • fordítsuk gondot és időt a gazdálkodási nyilvántartás vezetésére,  hogy az naprakész és hiánytalan legyen (jogos kérdés, hogy a gazdálkodás mellett erre kinek van ideje!);
  • küldjük be időben a nitrát adatlapot – az adatszolgáltatási bírság 10 000-100 000 forint közötti összeg lehet (ez a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függ);
  • számoljuk át többször a nitrogén hatóanyag mennyiségét, a pontatlanság/elszámolás súlyos összegekbe kerülhet: a nitrátszennyezési bírság 50 000-500 000 forintra rúghat;
  • bizonyosodjunk meg arról, hogy a legutolsó talajvizsgálati eredményünk 5 évnél nem régebbi – ha nem rendelkezünk ilyennel, végeztessük el időben, a vizsgálati jegyzőkönyvet pedig a következő talajvizsgálatig őrizzük meg;
  • tévhit, hogy “nitrátosoknál” is ugyanúgy elég a talajminta átvételéről szóló laboratóriumi nyomtatvány, mint az AKG programnál – az AKG-s mintákkal ellentétben a nitrátérzékeny területeken való gazdálkodáshoz a gazda kezében kell lennie a laboreredménynek is a műtrágya-kijuttatást megelőzően;
  • figyeljünk a trágyázással kapcsolatos korlátozásokra és tilalmakra;
  • legeltetéses állattartás esetén a trágyatároló kapacitását csak az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani;
  • a trágyatároló építésével, valamint a trágya szállításával kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat pedig célszerű megőrizni.

Nitrátérzékenyek a földjei? Segítünk!

Amennyiben további kérdései vannak a nitrát direktívával kapcsolatban, vagy talajvizsálatra, tápanyag-tanácsadásra van szüksége, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal az most@talajvizsgalat.hu e-mail címen vagy a +36-30/645-62-57-es telefonszámon.